🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > felmentéskéréssel egybekötött választás
következő 🡲

felmentéskéréssel egybekötött választás (lat. postulatio): →egyházi hivatal betöltésének formája: a választói testület az →egyházi választási cselekmény keretében az illetékes hatósághoz kérelemmel fordul, hogy egy olyan személyt, aki kánoni akadály miatt nem választható meg, az akadály alól fölmentsen és a hivatalt számára engedélyezze. - 1. A ~ a személy kiválasztásának kisegítő jellegű formája, hiszen olyan esetekben kerül rá sor, amikor a hivatalt egyébként választás útján kellene betölteni. Sajátossága, hogy ilyenkor a választók által legalkalmasabbnak tartott személy valamilyen kánoni akadály miatt nem nyerhetné el a hivatalt, s ezért az akadály alól fölmentésre van szükség. Ebből következik, hogy nem kerülhet sor ~ra, ha a kívánt személyt nem tisztán egyhjogi (pl. az előírt életkor hiánya), hanem isteni v. természetjogi akadály (pl. az →értelem használatának hiánya) teszi képtelenné a hivatalra. A ~ akkor lehetséges, ha az akadály alól felmentést lehet (vö. 85-86.k.) és szokás is adni (180.k. 1.§). - 2. A ~ érvényességének feltételei. a) A ~hoz nagyobb többségre van szükség, mint a rendes választáshoz, s csak akkor érvényes, ha a jelölt a szavazatoknak legalább a 2/3-át kapta (181.k. 1.§). - b) A jelöltre szavazók kifejezetten kívánják az illetőt akkor is, ha nem felel meg bizonyos kánonjogi követelményeknek. Ezért a ~ érvényességéhez a szavazatot a felmentéskéréssel választom (postulo) v. a választom v. felmentéskéréssel választom (eligo vel postulo) formulával, ill. ezekkel egyenértékű szavakkal kell leadni (181.k. 2.§). - 3. A ~ felterjesztése. A ~ eredményét a választói testület v. csoport elnökének (vö. 176.k.) hasznos 8 napon belül kérelemként föl kell terjesztenie az illetékes hatósághoz. Ha a felterjesztés nem történik meg a határidőn belül, a ~ hatályát veszti, a testület v. csop. pedig erre az esetre elveszti választási jogát. Így a hivatalt →szabad adományozás útján a jog szerint illetékes hatóság töltheti be. Nem vesztik el azonban a választók jogukat az adott esetre, ha bebizonyosodik, hogy az elnököt a felterjesztéstől megfelelő akadály tartotta vissza, v. hogy a kellő időben való felterjesztést vétkes szándékból v. gondatlanságból mulasztotta el (182.k. 2.§). - A felterjesztés jogi hatásai a következők: a) A testület v. csoport a ~t már nem vonhatja vissza, hacsak az illető hatóság ebbe bele nem egyezik (182.k. 4.§). b) Az illetékes hatóságnak lehetősége nyílik az →engedélyezésre. A hatóság azonban nem köteles a ~ eredményét engedélyezni, s így az ilyen választás alapján a kijelölt személyt sem illeti meg semmiféle jog az engedélyezéshez (182.k. 3.§). E.P.

Erdő 1991:143.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.